Mi illő: cigányt vagy romát mondani? Mikor jelentek meg és terjedtek el Európában a cigányok? Milyen elképzelések élnek a cigányok származásáról, és mi ma az elfogadott tudományos álláspont? Azonos arányú-e az össznépességen belül Európa különböző országaiban a cigányok jelenléte? Hogyan reagáltak az elmúlt években a romániai cigányok megjelenésére Olaszországban és Spanyolországban? Ki a cigány? Akit a többség annak tart, vagy aki magát annak mondja? Milyen volt Magyarországon a népességen belül a cigányok aránya az ezredfordulón és lesznek-e 1,5 millióan 2050-ben? Azonos-e a cigányok korfája a társadalom összességével, avagy attól eltérő? Hogyan nevezik romani nyelven a cigányok holokausztját? Mi történt ekkor? Miért olyan kevés a roma parlamenti képviselő? Mit jelent a „fekete vonat”? A cigányok valóban nem értenek a földhöz? Kik játszanak és játszottak szerepet a romák oktatási, szociális, egészségügyi és foglalkoztatási helyzetének változtatásában? Miért fontos, hogy a romák büszkék legyenek roma mivoltukra, hogyan lehet erősíteni a roma identitást? Kik és hogyan segítettek nekik ebben? Létezik-e roma értelmiség? Mik a szegregált oktatás legfőbb ismérvei és következményei? Igaz-e, hogy a cigányok mind katolikusok? Milyen magyar kulturális örökséget köszönhetünk a romáknak? Hogyan teremtődött meg a cigány költészet? Cigány zene-e a cigányzene?
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket válaszol meg a kötet, amely a Napvilág Kiadó új, ismeretterjesztő sorozatába illeszkedik. A sorozta eddig megjelent kötete: Kérdések és válaszok az Európai Unióról.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése